www.kossuthiskola.sulinet.hu

Iskolánk története

 

Iskolánk kertvárosi környezetben, Budapest keleti határától mindössze néhány százméternyire működik. Az intézménynek, akárcsak a helységnek, Rákoskertnek a története nem nyúlik a távoli messzeségbe, az mindössze három emberöltőnyi időt ölel föl.

A történet 1933-ban kezdődik, amikor Rákoskert neve először szerepel a vasúti menetrendben. A kényelmesen megközelíthető településen báró Schell Gyuláné frissen parcellázott birtokán megkezdődik a házhelyek eladása és épülni kezdenek a friss telepesek kicsinyke házai.

1936-ban a boltok, a posta és az épülő vasútállomás mellett már 4o-45 lakóház is állott, így sürgető szükségként jelentkezett egy iskola megépítése. Ez év nyarán Bóta Lőrinc, frissen végzett szarvaskői tanító a Kucorgó csárda udvarházának egyik szobájában létrehozott magániskolájában kezdte tanítani a rákoskerti gyerekeket. A tanintézmény első közönsége 14 gyerekből állott. A sikeresen működő magániskolát 1937 áprilisában hivatalosan is engedélyezték.

Ezzel az ügyirattal kezdődik az iskola története.

Rákoskerten a házak egyre szaporodtak, s az 1939-40-es tanévre már 86 tanuló iratkozott be. Nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy új iskolára.

A rákoskerti szülők már akkor is szívügyüknek tekintették az iskolát. Átmeneti megoldásként átalakították Tarpataki Mihály családi házát (már 110 tanulója volt az iskolának), később két évre bérbe vettek a mai Perec utcában egy kiadó házat.

A háború ellenére 1941-ben elkezdődött Rákoskert legmagasabb pontján, az Erzsébet körút és Margit körút (Nyomdász utca) sarkán az új, igazi iskola építése.

1942 szeptemberében megnyílt Rákoskert szellemi központja, az iskola és az el nem készült templomot pótlandó kápolna.

A hallatlan nagy létszámú, 50-56 fős osztályok még részben összevontak voltak. A megbízott igazgató Várnagy Miklós volt, a rákoscsabai sugárúti iskola igazgatója, mert a rákoskerti intézmény önállóságot még nem kapott.

1943-ban befejezték az építkezést, elkészült a mai Perec utcai szárny.

1944 őszére ideérkezett a front, a tanítás szünetelt. Az iskola és a környező házak szovjet tábori kórházzá lettek. 1945 februárjában egy fiatal tanító, Diószeghy Géza vezetésével hozzáláttak az iskola rendbehozásához. 1945 szeptember elsejétől lassan-lassan a régi kerékvágásba tért vissza az élet.

Az 1946-47-es tanévben Tátray Ferenc lett az igazgató. Az 1947-48-as tanévben megtörtént a végleges elszakadás Rákoscsabától, a rákoskerti iskola végre teljesen önálló lett.

Az intézmény kezd egyre többoldalúvá válni, működnek szakkörök, sportkör, bélyegkör, Vöröskereszt és megalakul a Kossuth Lajos Úttörőcsapat Galambfalvy Katalin tanárnő vezetésével. Ekkor már 210 tanulója és 9 nevelője van az iskolának.

1950-ben az öt "Rákost" XVII. kerület néven Budapesthez csatolják. 1951 novemberében Tátray Ferencet Czike Károlyné, (szül.: Ádám Irén) váltja fel, mint a kerület első női igazgatója. Az ő vezetése alatt indult el a kisházban a napközi.

1953 február 1-jén ismét igazgató változás volt, az ekkor kinevezett Szabó Lajos 15 évig állt az intézmény élén.

1956-ban az iskolai napköziben volt a forradalom vezetősége.

1957-ben az épületet átalakították, a Rózsaszál és Tiszaörs utca sarkán gyakorlókertet alakítottak ki.

A tanulólétszám már 300 felett volt, a tantestület létszáma ennek alapján növekedett.

Az 1967-68-as tanévtől ismét változás történt az iskola élén, Greguss József lett az új igazgató. 1973-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette nagyszerűen az iskolát. Elévülhetetlen érdeme egyrészt az új iskola építése, valamint Rákoskert és az iskola történetének feldolgozása. Iskolaigazgatóként vállalta a közéleti szereplést is, ezzel is segítve a település fejlődését.

1968-ban a 400 fős tanulólétszámmal már három műszakban folyt a tanítás, így a kerületi tanács döntése alapján 4 tantermes épülettel bővülhetett az iskola.

A tanulólétszám állandó növekedése miatt az 1972. január 8-án átadott tantermek ismét kevésnek bizonyultak.

1973-tól Kiss Antal lett az igazgató, aki a hagyományok mellett rengeteg pedagógiai újítást vezetett be. Az ország első öt iskolája közt a rákoskerti szervezte meg a modern klubnapközis foglalkoztatást, bevezette a második idegen nyelv tanítását, az angolt, megépült a pinceklub.

Az itt folyó pedagógiai munkának országos híre volt, melyet az idelátogató pedagógusok nagy száma is bizonyított.

Közben szinte minden évben folyt valami átalakítás, mivel a lassan 800 felé közeledő tanulólétszámot az épületegyüttes nem tudta befogadni.

A tarthatatlan állapotot oldotta fel az 1982-ben megnyílt Zrínyi úti iskola, ahova minden évfolyamból egy-egy osztályt átvittek. 23 tanulócsoporttal folyt a további munka a rákoskerti iskolában. Kiss Antal a Zrínyi úti iskola igazgatója lett, az Erzsébet körúton Bakos Lajosné 10 éven keresztül vezette iskolánkat. Az ő igazgatása idején épült fel a tornaterem, és vált lehetővé az egy műszakos tanítás.

Az 1991-92-es tanévben kezdődött el az előkészítő munka annak érdekében, hogy az iskola Kossuth Lajos nevét felvegye. A tantestület vezetésével a diákok komoly versenyeken vettek részt, hely- és iskolatörténeti kutatások folytak a múlt feltérképezésére. Véghely Tamásné vette át a nyugdíjba vonuló Bakos Lajosnétól az igazgatói feladatokat, s az ő vezetése idején vette fel az intézmény a Kossuth Lajos Általános Iskola nevet.

A növekvő tanulólétszám, a különböző időszakokban épült épületrészek állaga szükségessé tette az intézmény rekonstrukcióját, bővítését. A fenntartó önkormányzat nagy terhet vállalva, egyéves előkészítő folyamat után a
2002-2003. tanévben 6 hónap alatt végrehajtotta az átépítést. A tanulócsoportok kerületi intézményekben kaptak elhelyezést, s délelőtt, délután folyt a tanítás.

Az épület megújult, tágas elhelyezésre ad lehetőséget. A tanév további időszakában elkészültek az állandó dekorációk, sok cserepes növényre tettünk szert a szülők s a rákoskerti lakosok jóvoltából.

2003. március 20-án ünnepélyes keretek között vette át a tanulóifjúság és a nevelőtestület az épületet.

2003. szeptember 1-jétől Áldási Edit az iskola igazgatója.

2004. nyarán Podani Sándor képviselő úr segítségével megújult a sportpályánk.
2005. nyarán ifj. Lepés Imre képviselő úr támogatásával elkészült a belső folyosók lambériázása.